Kutatásom fókuszában a Kaly Jag Roma Nemzetiségi Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény identitásformáló státuszát vizsgálom a cigány diákokra nézve, szerepét és befolyását az életútjuk kialakításában, kitekintve a romák hátrányos helyzetére az oktatásban a mai Magyarországon. Az iskola egyedülálló módon civil kezdeményezésre jött létre, a Kalyi Jag nevű roma együttest alapító Varga Gusztáv indítványozására.
A Kalyi jag együttes hagyományőrző szerepe
Az együttest 1978-ban alakult, amit Kalyi Jagra névre kereszteltek Bari Károly verse nyomán: „ánde muro jiló kályi jág phábol, (lefordítva „az én szívemben fekete tűz ég”). Felülírták a magyarok hamis sztereotípiáit a cigány zenével kapcsolatban, bebizonyítva, hogy amit az együttes énekel anyanyelvén az autentikus roma folklór. Nemzetközi sikereket aratott, ezzel népszerűsítve a roma kultúrát a zene interkulturális nyelvén. A művek javarész a cigány hagyományokat és mítoszokat dolgozzák fel, amelyek a vándorláskor szétszakadt csoportoknál szinte változás nélkül őrződtek meg a zenében több mint 200 évre visszamenőleg, amely kiválóan alátámasztja Jan Assman elméletét, miszerint a kollektív identitáshoz kollektív emlékezet tartozik. A zenekar tagjai turnéjuk során sok helyen találkoztak a roma fiatalok oktatásának hiányával és mivel maguk is megtapasztalták a viszontagságos létet felelősségtudatból létrehoztak egy intézményt a cigány diákok számára, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre, kultúra és történelem megismerésére, a tradicionális roma néptánc és zene gyakorlására.
A romák hátrányos helyzete az oktatásban
Magyarországon a rendszerváltás előtti asszimilációs politika során, minden diákot azonos oktatásban részesítettek figyelmen kívül hagyva azok szociális és kulturális hátterét. A stratégia kudarcának felismerése során szegregációs folyamatokat indítottak el, aminek alapja, hogy a gyengébb képességű kisdiákokat, akik nehezen haladtak a tananyaggal kiemelték és felzárkóztató csoportokba tömörítették. Nehezíti az integrációt, hogy a hátrányos helyzetű településeken többségében nem megoldott a gyermekek óvodáztatása, így kimaradnak fontos szocializálódási folyamatokból, nehezebb a beilleszkedés iskolakezdéskor, ráadásul a roma gyerekek nem használhatják anyanyelvüket az iskolában. Sok iskola nem megfelelő a nem magyar gyerekek befogadására, mivel alapvető funkcióit tekintve a társadalmi kiegyenlítettségből indul ki és az iskolaorientált környezetből, a hozott tudásból („Kösd össze! - De mit mivel?”) A család és az iskola (szekunder szocializációs tér) különbségeit a pedagógusok egyenlíthetik ki, egyfajta transzlétor, azaz közvetítő szerepet vállalva a cigány közösségben. A család és a diák bizalma nagyobb a szintén roma pedagógusok iránt, akik tapasztalhatták a nehézségeket, amikkel a tanulók szembesülnek romaként. A Kalyi Jag intézményben tanító Nagy Gusztáv ezt nem támasztotta alá teljes mértékben: „Az intézményünkben olyan tanárok tanítanak, akik cigánygyerekekkel szeretnének foglalkozni, tehát nincs bennük semmiféle előítélet és komoly ambíciókkal indulnak neki a kihívásoknak. A diákokban sem vettem észre semmiféle előítéletet vagy megkülönböztetést. Ha látják a tanárok hozzáállásán, hogy szeretnének velük foglalkozni és segíteni őket a tanulásban együttműködnek velük.”A cigányok oktatását segítené a tanárok szélesebb körű képzése, amely érintené a nemzetiségi differenciákat is és elősegítené a bikulturális szocializációt. Ennek ellenére több vizsgált iskolában a cigány tanulók létszámával együtt nőtt a pedagógiai végzettséget nélkülöző tanerő száma.
Az inklúzió, ún. befogadó nevelés az integrációtól annyiban különbözik, hogy a különböző képességű diákokhoz alakítják az iskolát és nem fordítva. Ennek kiváló példái a nemzetiségi iskolák, amelyek szerepükből adódóan nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre és a nemzetiségi identitás kialakítására.
A Kalyi Jag intézmény
A Kalyi Jag az első olyan intézmény, amely civil kezdeményezésre jött létre, és amelyet roma emberek alapítottak hátrányos helyzetű diákok részére. Az oktatási intézmény jövőképe, hogy a hátrányos helyzetű roma diákokat segítse azokra a szakmákra felkészíteni, amelyek ma a hiányzó szakmák közé tartoznak, emellett olyan középfokú képzettséget kapjanak, amellyel el tudjanak indulni a felsőfokú oktatási intézmények felé és olyan társadalmi ismeretet kapjanak, amely az érettségivel együtt jár. Varga Gusztáv és társai a Magyarországon élő hátrányos helyzetű kisebbség iránt érzett felelősségtudatból hozták létre ezt az egyedülálló kezdeményezést, hogy jogukhoz méltó oktatási rendszerhez juttassák őket. Fő céljaik egyike, hogy a diákok pozitív jövőképet és versenyképes tudást kaphassanak. Több tanintézményt is felállítottak, egyet Budapesten, egyet Miskolcon, egyet Kistarcsán az egész országot felölelve a kezdeményezéssel.
Az iskola alapításának fő irányelvei többek között szerepelt, hogy nemzetiségi iskolaként a fiatalok jól érezzék magukat az adott közösségben, ápolhassák anyanyelvüket, sőt, akik már elfelejtették újra tanulhassák azt. Ismerjék meg a róluk szóló, mint népcsoportról szóló néprajzi anyagot, cigány írók és költők által írt irodalmat. Ismerjék meg azon képzőművészek, írók, költők stb. munkásságát, akik már jelentős lépéseket tettek a cigány kultúra fennmaradásáért, s így példaképként is állíthatók a fiatalok elé. Gyakorolják a régiók táncait, ismerjék meg miért így táncolják a roma táncokat és hol helyezkednek el az egyetemes tánctörténetben. Ismerjék meg tudatosan honnan jöttek, és milyen viszontagságokon kellett keresztül menniük, hogy identitásukat megőrizhessék és végül, de nem utolsó sorban a nemzetiségi program mellett pedig sajátítsanak el használható modern ismeretetek.
Azok a roma diákok, akik tovább tanulnak, többségében szakiskolákban helyezkednek el. Míg a hagyományos szakiskolában a lemorzsolódás aránya jelentős, addig a nemzetiségi iskolában ez az arány jóval alacsonyabb. A Kalyi Jag a mai napig csaknem ötezer fiatal roma kezébe adott érettségit vagy szakmunkás bizonyítványt. A tavalyi évben az érettségizett 12 diák közül négy sikeres felvételt nyert egyetemre vagy főiskolára.5 Az iskola unikumként az egyetlen intézmény Magyarországon, amely a nevében is viseli, hogy roma nemzetiségi iskola. A szokásos középiskolai tantárgyakon kívül itt cigány nyelvet, cigány kultúrát és cigány történelmet is tanítanak. Külön vannak a roma és magyar irodalom órák, amit külön roma és magyar irodalomtanárok tartanak, de a kettő között van átfedés, hiszen mi is ugyanúgy hivatkoznak Lakatos Menyhérttől kezdve Choli Daróczi Józsefig a cigány irodalom nagyjaira, mint a magyar irodaloméra és ugyanez igaz fordítva is. Mindezek azért szükségesek, hogy az iskolába járó diákok önazonosságuk tudatában kezdhessék el építeni jövőjüket.
Az intézmény fontos szerepet játszik a roma kultúra ápolásában, ezt bizonyítja riportsorozata is, amelyet egy audiovizuális emlékgyűjtéssel foglalkozó TÁMOP által támogatott Emlékpont Közalapítvány részére készítettek „cigányszemmel” címmel. A project célja, a történelem oktatás egy új módszertanának bevezetése, amely a társadalmi kohéziót erősíti mind nemzedékek között mind nemzetiségek között.6 A romák megszólaltatása az interjúk során lehetőséget ad az őket érintő fontosabb történelmi események hiteles bemutatására saját szemszögükből és a cigány történelemi archívum bővítésére. A rögzített videók tanórákon is felhasználhatóak (nyilvánvaló szerzői- és személyi jogok betartása mellett), segítve a diákokat a roma kultúra megértésében. A riportsorozat segítségével segít leszámolni az Assmann és Welzer Moller Tschugnall által felvetett tabu téma és elhallgatott múlt problémájával és személyessé tenni, közelebb hozni a nem romákhoz is a történteket.
Az identitás megjelenése az oktatásban
Az intézmény hagyományőrző profilja domináns szerepet játszik a cigány diákok identitásának megerősítésében, amit ugyan hoznak magukkal eredendően, de még nem kiforrott. Nagy Gusztáv egy interjúval járult hozzá a kutatáshoz. Hipotézisemet, miszerint a nemzetiségi iskola kulcsfontosságú lehet a roma diákok életében, mivel az biztos hátteret nyújt a tanuláshoz az azonos társaság és az induktív oktatási módszerek formájában, ami nagy hatással van a tanulókra is. Ezt Nagy Gusztáv megesősítette: „A cigány identitás valamilyen szinten minden diákban meg van. A népismeret, tánc és roma irodalom órákon bővítjük a tudásukat és megismertetjük őket kultúrájukkal, ezzel megerősítve őket identitásukban. A roma kultúrának voltak megőrzendő és kevésbé követendő részei. A rosszakat nem adjuk tovább. A diákok összetartanak és segítik egymást, verekedés vagy atrocitások az iskolában nem fordulnak elő. A tanulók között vannak magyar diákok is, akik a szomszédságukban élő cigánygyerekekkel való pozitív tapasztalatok hatására iratkoztak be az intézménybe és ugyanúgy be tudtak illeszkedni a roma közösségbe.”
A nemzeti identitáshoz nagyban hozzájárul a saját nyelv használata, ami az intézmény profiljában is kiemelkedő szerepet kap. A cigány nyelv használata azonban a hétköznapoknak kevésbé gyakori, ezért kevesen beszélik. „Nagyon sokan nem használják már a nyelvet. A régi cigányzenész családoknál volt nagy hagyománya, de az asszimiláció során, ami ugyanúgy járt pozitív, mint negatív hatásokkal a nyelvhasználat kevésbé lett szükséges. Jellemzően az erősen összetartó cigány közösségekben maradt fent még régebben, mint a cigánytelepeken, ahol nem is beszéltek másképp. Mára azonban elvesztette kiemelkedő szerepét, már nincs rá szükség a mindennapokban, ezért nem használják annyian. Körülbelül 100 diákból jó esetben 5 -10 gyerek ismeri és beszéli a cigány nyelvet.”
A zene hagyományosan domináns szerepet játszik a cigányok életében, amit figyelembe vesz az iskola is alapfokú művészetoktatási intézményként. „Nagyon széles az zenei paletta a roma folklórtól, a hegedűn át a zongoráig sok minden jelen van. Testnevelés órák helyett táncórák vannak. A jogszabály tiltja a ruhában való testnevelés órai részvételt, ami ütközik azzal, hogy a lányok nem vetkőzhetnek le, nem mutathatják meg combjukat, azt ruhának kell takarnia. Ezért táncórák vannak, amiken a tanulók elsajátíthatják a roma táncokat.”
Hasonló intézmény a Montessori Erzsébetvárosi Gimnázium. Az iskola profilja is a roma diákok érdekeit tartja szem előtt, ami a tanárok mentalitását is jellemzi. Van cigány nyelvóra heti kétszer, amiből többen érettségiztek is. Sok fiatal foglalkozott zenével, voltak továbbá táncórák is. Ez előnyt jelentett, hiszen többen a konzíliumban folytatták tanulmányaikat.
Konklúzió
A kutatás alátámasztja azt a hipotézisemet, miszerint a nemzetiségi iskolák kiegyensúlyozott fejlődést biztosít a diákoknak egy biztonságos környezet által, amelyet egy sima iskola a diszkrimináció és nehézkes integráció miatt már nem biztos. Egyesíti Hall elvei alapján a felvilágosodás szubjektumát, mivel segíti a diákokat cigányságuk megélésében, és mindezt egy befogadó és támogató közösségben tehetik meg (szociális szubjektum). Az intézmény áthidalva a közoktatás hiányvölgyeit hozzásegíti a diákokat egy pozitív jövőképhez és versenyképes tudáshoz, hogy egyenlő esélyekkel indulhassanak el a nagybetűs Életben.
Interjú Nagy Gusztávval, a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény irodalom és nyelv tanárával
- Az ön tapasztalatai szerint milyen előnyökkel jár egy nemzetiségi iskolában való tanulás?
- Nagy Gusztáv: A diákok összetartanak és segítik egymást, verekedés vagy atrocitások az iskolában nem fordulnak elő. A tanulók között vannak magyar diákok is, akik a szomszédságukban élő cigánygyerekekkel való pozitív tapasztalatok hatására iratkoztak be az intézménybe és ugyanúgy be tudtak illeszkedni a roma közösségbe.
- Az identitás és a hagyományörökítés kiemelkedő szerepet kap az intézmény profiljában. A tanórákon milyen szerepet kap a roma identitás kérdése?
- N.G.: A cigány identitás valamilyen szinten minden diákban meg van. A népismeret, tánc és roma irodalom órákon bővítjük a tudásukat és megismertetjük őket kultúrájukkal, ezzel megerősítve őket identitásukban. A roma kultúrának voltak megőrzendő és kevésbé követendő részei. Mint amikor régen a cigány nők, ha megcsalták a férjüket, az uruk levágta a hajukat (a hosszú haj a roma kultúrában a szépséget szimbolizálja), vagy megvágta az orrukat vagy az arcukat, így szégyenítve meg őt, hogy láthassa a többi cigány férfi is mit tett az asszony. Az asszonyt már nem vették többé feleségül, sőt még annak lányát sem. Ezeket a részeket nem örökítjük át.
- Roma költők és írók művei milyen arányban jelennek meg az irodalomórán és azt mennyiben tudták összeegyeztetni az állami kerettantervvel, annak kötöttségei ellenére?
- N.G.:Külön vannak a roma és magyar irodalom órák, amit külön roma és magyar irodalomtanárok tartanak, de a kettő között van átfedés, hiszen mi is ugyanúgy hivatkozunk Lakatos Menyhérttől kezdve Choli Daróczi Józsefig a cigány irodalom nagyjaira, mint a magyar irodaloméra és ugyanez igaz fordítva is.
- Ezeken az órákon a szakiskolások és az érettségire készülők is ugyanúgy részt vesznek?
- N.G.: Mindenki ugyanúgy részt vesz ezeken az órákon, igen.
- Több intézménnyel is rendelkezik a Kalyi Jag a Budapestin kívül, eggyel Miskolcon, eggyel Kalocsán. Mindegyik intézményben azonos a tanterv vagy figyelembe veszik, hogy a főváros vonzáskörén kívül több hátrányos helyzetű család van, akik nehezebben biztosítják a támogató családi hátteret a diákoknak?
- N.G.: A családi háttér kiemelten fontos a diákok életében, hiszen ha nincs követendő családi példa, akkor a gyermek előtt nincs pozitív modell, ezért kevésbé tanul, nem tartja azt fontosnak a jövője szempontjából, ezért ők hátránnyal indulnak. Azonban a budapesti diákok sokkal kényelmesebbek, beleszoktak a jóba. A vidékiekben még megvan a tisztelet és a szorgalom, a feltörekvés iránti vágy, így keményebben dolgoznak, mint a fővárosiak. Van lehetőségük felkerülni akár a budapesti szakkollégiumunkba is. A családokhoz személyesen nem szoktunk kimenni, de javasoltam már egy szociális munkás alkalmazását az iskolában, aki tudna segíteni az felmerülő problémákban a tanulóknak.
- A tanárok közt vannak romák és magyarok is. A diákok kit fogadnak el jobban, könnyebben vagy kizárólagosan a tanár személye és tudása számít?
- N.G.:Az intézményünkben olyan tanárok tanítanak, akik cigánygyerekekkel szeretnének foglalkozni, tehát nincs bennük semmiféle előítélet és komoly ambíciókkal indulnak neki a kihívásoknak. A diákokban sem vettem észre semmiféle előítéletet vagy megkülönböztetést. Ha látják a tanárok hozzáállásán, hogy szeretnének velük foglalkozni és segíteni őket a tanulásban együttműködnek velük. Ilyen szempontból jó helyzetben vagyok, mert úgy érzem, hogy megkapom a tiszteletet. Az új tanerőnek természetesen szoknia kell az új körülményeket, de általában gyorsan belerázódnak.
- Milyen iskolán kívüli foglalkozások vannak? Ezekben mennyiben játszik szerepet az identitás?
- N.G.: Többször jártunk a diákokkal a Szépművészeti Múzeumban, ami nagyon tetszett nekik, de sokan érdekeltek a cigány művészetekben is. Emellett vannak a táncórák, ahol szintén nagyon jól érezhetik magukat.
- Mint alapfogú művészetoktatási intézmény, milyen hangsúlyos szerepet kap a zene és a tánc oktatása? Csak a roma folklórt érinti vagy vannak egyéb műfajok is?
- N.G.: Persze, a zene kiemelten fontos nálunk, tekintve az alapító Kalyi Jag együttes hatását is. Nagyon széles az zenei paletta a roma folklórtól, a hegedűn át a zongoráig sok minden jelen van. Testnevelés órák helyett nálunk táncórák vannak. A jogszabály tiltja a ruhában való testnevelés órai részvételt, ami ütközik azzal, hogy a lányok nem vetkőzhetnek le, nem mutathatják meg combjukat, azt ruhának kell takarnia. Ezért táncórákat tartunk, amit sokkal jobban élveznek a tanulók is és elsajátíthatják a roma táncokat is.
- Mennyire követik nyomon a végzett diákok életútját? Az érettségizettek közül hányan tanulnak tovább felsőfokú intézményben?
- N.G. Sokan visszajárnak a végzettek közül, akár azért mert emlékeznek a különleges alkalmakra, mint születésnap vagy névnap, vagy csak éppen erre járnak. Sokukkal tartjuk a kapcsolatot a mai napig. A tavaly érettségizett 12 diák közül tudomásom szerint négynek sikerült elhelyezkednie egyetemen vagy főiskolán.
- A cigány nyelv oktatása fontos szerepet kap a tanításban. Az Ön tapasztalatai alapján a családokban mennyire használják még a nyelvet, hányan vannak a diákok közt, akik már hozott tudással indulnak és hányan vannak, akik teljesen az alapoktól kezdik a nyelvtanulást?
- N.G.: Nagyon sokan nem használják már a nyelvet. A régi cigányzenész családoknál volt nagy hagyománya, de az asszimiláció során, ami ugyanúgy járt pozitív, mint negatív hatásokkal a nyelvhasználat kevésbé lett szükséges. Jellemzően az erősen összetartó cigány közösségekben maradt fent még régebben, mint a cigánytelepeken, ahol nem is beszéltek másképp. Ha valaki kívülállóként bekerült, mondjuk házasság során, egy fél év alatt elsajátíthatta azt. Mára azonban elvesztette kiemelkedő szerepét, már nincs rá szükség a mindennapokban, ezért nem használják annyian. Körülbelül 100 diákból jó esetben 5 -10 gyerek ismeri és beszéli a cigány nyelvet.
Készítette: Besze Sára
